2015. január 28., szerda

- Nem tudok címet adni -

Gondoltam, bejelentkezek "helyzetjelentés" vagy ilyesmi címszó alatt, de nem írhatom mindig ugyanazt a címet. Szóval inkább marad ez a fantáziadós bevezetés.
Az utóbbi időkben rengeteg minden történt. De komolyan. Legutóbb ott hagytam abba, hogy bevezetik ezt a mestertanáros dolgot a suliban. Említettem pár tanárt, akit nem akartam elveszíteni. Az egyiket, aki már ötödikes korunk óta tanított minket, kezdetben matekra, később már csak fizikára, utána meg már csak fizikára. A tanár úrral való kapcsolatunkban voltak hullámvölgyek (volt vele nagy balhénk, egyszer kiabált is az egyik csoporttal, pedig róla lehetne a türelem mintaszobrát elkészíteni) és hullámhegyek, de összességében sokkal fontosabb a vele való kapcsolatunk, mint az ofő helyettessel, amikor az ofő régen beteg volt, ő volt velünk és íratott neki képeslapot, meg minden ilyesmi. Korábban már mondtam, hogy ő volt a matektanárunk (akik nem mentek faktra, azoknak egészen addig, amíg most el nem vették), én meg matekosnak mondható vagyok. A lényeg, hogy már jó ideje járok versenyekre és őszintén hálás lehetek neki, mert még egy ilyen lelkiismeretes felkészítőtanár, mint ő, nem hinném, hogy van. Mellette tanultam meg, hogy versenyben mindent le kell írni, de tényleg mindent, mert azzal szerezhetünk sok pontot (egyszer így kaptam 10-ből 7 pontot, amikor csak szövegeltem rettentő hosszan, de eredményre nem jutottam igazából azon gondolkozok, abból hogy bogarászhatott ki bármit is, mert miközben írtam, akkor is össze voltam kavarodva) és ha nem ő tanított volna, nem biztos, hogy ennyire szeretném a matekot. Azzal, hogy elvették tőlünk, lett nagy sírás (szó szerint), az ő hangja sem volt az igazi, ahogy elbúcsúzott tőlünk. De jövőre remélhetőleg ő viszi a faktot, szóval addig csak fél év a jelenlegi tanárral (akinek pedofil hajlamairól száll a pletyka és aki összevissza, valamilyen szinten unva tartja az órát).
Erről ennyit. Ezen kívül volt ha jól emlékszem egy félévzárás is (2 db 4-es, a többi ötös), meg egy hibátlan matekdoga, egy srác elment faktról, meg ilyesmik. Ma pedig töriverseny volt. Gyógyítás és varázslás az ókorban. Nem lehetett kihagyni egy ilyen téma mellett (a török kiűzése nem izgatott ennyire fel), szóval olvastam és készültem. A töritanárnőnk pedig egy angyal. Legtöbb forrást ő gyűjtötte össze és még összefoglalást is készített a versenyre, amit megbeszélgettünk.Ennek ellenére nem hinném, hogy továbbjutok, de nem bánom. Mert csomó érdekes dolgot megtudtam (pl. hogy az egyiptomiak azt hitték, edényrendszer van a szervezetben, hogy a fülön keresztül levegő jut be és nem ítélték el a testi fogyatékosokat), annyit, amennyit fel se tudnék sorolni, találtam egy érdekes történelmi könyvsorozatot (Magánélet  ... korában), élveztem a felkészítést, magát a versenyt is, meg aztán az egésznek megvolt a maga hangulata. Emellett tudom, jövőre nem megyek törifaktra (pedig nagyon szeretem a törit, csak már megvan a matek, a fizika és az angol, amiből elhatároztam, hogy csak azért is feltornázom a tudásomat és egy emelt érettségit megszerzek), így még idén beleadtam, amit csak tudtam (ennél jobb márcsak az lehet, ha egy szép vizsgát teszek belőle év végén).
Ezek mellett meg deviantartozol. Ezerrel. Brushokat meg textúrákat szerzek, amik tekintetében aranybánya az az oldal. Szóval most is ennyi voltam, majd egyszer még leszek.

2015. január 13., kedd

Hétvége keddtől

Újabb csodás nap telt el, ami jóval kevésbé eseménydúsan, mint az azt megelőző. Csupán két dolgozatunk volt, egy nyelvtan első órában (reméljük, hogy jól sikerült) és egy biosz harmadikban (aminél leírtam a kezemet és kihagytam a nekrofiliát). Na jó, azt hiszem, a többit holnap kifejtem, mert Meg Cabot Tudom, hol vagy! című könyve túl jó. Meg még házim is lenne (ez utóbbi kisebb jelentőségű). Szóval ma csak röpbejegyzés volt. Az is valami.

2015. január 12., hétfő

Túléltem a hétfőt

Mint a cím is utal, sikerült, eddig túléltem a hétfőt. Pedig ha azt nézzük, nem olyan sokon múlt. Viccen kívül talán tényleg. A lényeg, hogy élek és virulok, így pedig tudok bejegyzést írni (mielőtt nekikezdek a kömalnak). Ma egy meglehetősen tömör nap volt, szóval
 kezdjük szépen elölről.
Magyarra sikerült megcsinálni a házit, bár az enyémet nem küldte be és a jegyem már biztos is (hála az égnek ötös), de még óra előtt volt a parázás, mert a föcidoga csomó embernek 1 meg 2 lett és az a hír járta, aki nem írta le, hogyan számított, nem kapott rá pontot. Én pedig egyre inkább úgy emlékeztem, nem írtam le. De aggodalomra semmi okom sem volt, 5* lett a dogám, ugyanis hibátlan lett, bár a többiek jegyei után ezzel nem dicsekedtem, érthető módon hihi. Aztán jött töri, amire nem tanultam, mert csak ötösöm volt és nem olyan rég feleltem. Nem is kellett, ugyanis a tz-m is ötös lett, így újabb félévi jegy van meg. Majd fizikán számítási feladatokat csináltunk, amire remélem, megkapom a pontot, majd az infó vizsga (ECDL) jól ment szerintem, majd pedig németen megint egy szót nem tudtam, majd jött a matek, amitől rettegtem, bár mások erre való jogomban kételkedtek, míg a korábban említett osztálytársam, az egyetlen matekfaktos srác az osztályban, úgy állt hozzá, úgyis egyes lesz neki. Pedig lenne még benne lehetőség, csak nem hozza ki magából a maximumot, mert csak egy rettentő kicsivel kellene többet készülnie és 5 is lehetne akár, de 4 biztos, ami ennél a tanárnál értékes (de azért én nem örülnék neki, az ötösre hajtok). Mindegy. Megkaptuk a feladatokat és nézem sorra. Első. Ezt tudom. Következő. Szintén. Harmadik. Na, ezt pár éve is meg tudtam volna oldani. Negyedik. Ennél nehezebb ilyet is vettünk. Utolsó. Ebből a feladattípusból sokkal nehezebbet is adhatott volna. Szóval összességében nagyon rendes volt a matektanár. Egyszerű feladatokat adott, órákon sokkal nehezebbeket, gondolkozósabbakat is vettünk. Szerintem jól ment. Reméljük, tényleg így volt. Na mindegy, lépek matekozni.


Kerestem ide illő képet. Komolyan ennyi ember utálja a matekot és olyan kevesen értik? Fogjunk össze a matek pozitívabb megítéléséért a weheartiton! Matekosok, akik ott rejtőztök a többi ember között, igen, nektek szólok!
Na mindegy. Léptem matekozni. Lehet, hogy pár óra után már én se fogom szeretni.
Addig is Snowdrop voltam.
U.i.: Amúgy a barátnőmnek új haja lett. A zseninek (lásd még: a bicegős). Rövid és ma be is volt fonva két tincs. Hát halál cuki volt! Egész nap azt nézegettem.
Búcsúzok az általam hallgatott legjobb Disney hercegnős dalos válogatással:
Most már tényleg léptem. Várnak az x-ek, y-ok, 90° meg 30°-ok, Körök és négyzetek, tehát minden, ami csak kell.
Snowdrop voltam. Vagy Wendy. Vagy bárki más. A lényeg, hogy ez az őrült blogger.

Életjel

Hahó! Visszatértem egy újabb bejegyzéssel. Ez a lány meghibbant, magában beszél!
Na szóval. gondoltam bejelentkezek, mert miért is ne. Túléltem 2015 első sulis hetét, bár nem sokon múlt. Viccen kívül, péntek este a halálomon éreztem magam és amennyire fáradt voltam kedd reggel, azt senkinek se kívánom. De élek és virulok (még), szóval addig írok.
Szóval, a hét ezúttal sem volt eseménymentes. Mivel híres vagyok a lustaságomról, vasárnap fél 11-kor kezdtem neki a matekházinak, addig elhúztam az időt. Végül fél egyig el se sikerült aludnom. Hajrá félévzárás! Mindegy. Az első napot nagyobb katasztrófák nélkül túléltem (négyes lett a magyar dogám), úgyhogy inkább beszéljünk másról. Kiderült, hogy hétfőn (azaz holnap) matek tz (amin múlik a félévim valszeg), továbbjutottam az Arany Danin (hipp-hipp hurrá!), kaptam ez utóbbiért matekból egy ötöst (ez jól jött), edzésen egy csak azt mondta, törékeny vagyok, ezért nem mer ütni (ezt kikérem magamnak! meg aztán, aki nyolc éven át kosarazott, ahhoz képest legtöbb ember törékeny), szerdán megnéztük a Madách-ban a Spamalotot (Gyalog-galopp színház verziója), ami rettentő jó volt, aztán csütörtökön nem volt edzésem és kiderült a hét nagy híre, aminek külön bekezdést szánok, mert az én életemben is valószínűleg külön bekezdést nyit.
A német tanár közölte, hogy elmegy. Igen, akit idén kaptunk meg. Igen, aki azt a tanárt váltotta, aki második félévben jött, miután az első elment. Szóval eddigi másfél éves német tanulásunk alatt a harmadik tanárváltást jelentik be. De ez nem minden. Ugyanis kiderült, hogy év végéig vesznek fel némettanárt a suliba, szóval őszig ki sem derül, hogy ő tartja-e tovább a nyelvet. Úgyhogy "hogyan tanulj minél több tanártól kezdőként egy nyelvet"-ből ötöse van a teljes csoportnak. Akik velem járnak angolra, azoknak pedig dicsérete is, mivel angolból is négy tanárunk volt (igaz, jóval több idő alatt, de az 5 év - 4 tanár arány se olyan rossz). Jól nézünk ki, kérem szépen. Ennyire borzasztó lenne a csoportunk, hogy sorra űzzük el a tanárokat (jó, tényleg borzasztók vagyunk, de nem ennyire)? De most jön még csak a java. Ugyanis az ofő bejelentette, hogy félévkor órarend változás lesz, mert tanárváltások is lesznek, ugyanis egyes tanárok más rangot, vagy mit kapnak, így más feladataik is lesznek, ami kisebb óraszámmal jár. Mivel pedig közülük jó párnak sok órája van, ez akár osztályvesztést is jelenthet, Mi pedig egy tizedikes osztály vagyunk, a nagy faktválasztás és érettségi készületek előtt. Ez pedig mit jelent? Igen, hogy minket könnyen leadhatnak. Az ofő toleranciát kér ez ügyben. Már pedig ha tőlem elveszik a matek, biosz, angol vagy fizika tanáromat, hisztizni fogok. Durván. És nem érdekel a tolerancia. Egyedül abban vagyok hajlandó kompromisszmot kötni, hogy a fizika tanárt elvehetik, ha jövőre ő tartja a faktot. Ha már a jövő évnél járunk, kiderült, hogy ősszel is lesznek ilyen változások, szóval semmi sem biztos, ha most megúztuk egy tanárváltást, jövőre még elvehetik tőlünk. Hogy kikkel lesz ez, nem tudhatjuk, de ne parázzunk. Azt meg hogy ilyen szituban?! Mindegy, inkább fekszek, mert holnap matek és német doga, meg magyar házim is van még. Halleluja.
Snowdrop lelép
U.i.: Helyesbítenék, már ma van hétfő és el kell mondanom, hogy hétvégén átrendeztük még a cipőst és magyar plakát is készült. Utóbbival még jelentkezem.

2015. január 1., csütörtök

2015, imádlak!

Jól kezdődött az új év. Viccen kívül, az első fél órája nagyon jó volt. Koccintottunk, a himnuszt a korábban említett kissrác miatt majdnem végignevettem, felváltva néztük az első és hátsó kertben a tűzijátékot, videóztunk, meg minden. Szóval ez jó volt. Aztán elkezdtünk mi is, azaz a pasik (apukák) tűzijátékozni, ami jól kezdődött. A végére viszont feltehetőleg elfogyott a kivitt pezsgő, aminek megvoltak a maga következményei. Kis híján felgyújtották saját magukat, a kissrác ujját apa meg akarta gyújtani, több növény is meggyulladt és az egyiket külön el is kellett oltani. A kedves szomszéddal valószínűleg megromlik a viszonyunk, a kert állapotáról meg inkább nem is akarok beszélni.
Szóval 2015, pár dolgot tisztáznunk kell. Senki se gyulladjon fel, ne igyanak apáék többet ennyit és kérlek, legyél jó, ennél jobb. Köszönöm.
2015 please be good to me!